• Hajdina: táplálkozási tények és egészségügyi előnyök
• Hajdina termékek

Hajdina: táplálkozási tények és egészségügyi előnyök

Az alábbiakban az interneten közzétett tudományos kísérletekkel és vizsgálati eredményekkel alátámasztott megállapítások találhatók, azonban ezek nem a termékeink vizsgálatából levont következtetések.

A hajdina az álgabonaféléknek nevezett élelmiszerek csoportjába tartozik. Az álgabonák olyan növények, amelyek magjait gabonafélékként fogyasztanak, de növényrendszertanilag nem tartoznak azok közé. Más gyakori álgabonák közé tartozik a quinoa és az amaránt.

A hajdina neve ellenére nem rokon a búzával, így gluténmentes.

A hajdinát teában használják, vagy darává, lisztté és tésztává dolgozzák fel. A rizshez hasonlóan használt dara számos hagyományos európai és ázsiai étel fő összetevője. A hajdina magas ásványi anyag- és antioxidáns-tartalma miatt népszerűvé vált, mint egészséges táplálék. Előnyei közé tartozhat a jobb vércukorszint-szabályozás.

A hajdina két fajtáját, a közönséges hajdinát (Fagopyrum esculentum) és a tatárföldi hajdinát (Fagopyrum tartaricum) termesztik leginkább élelmiszer céljára. A hajdinát főként az északi féltekén, különösen Oroszországban, Kazahsztánban, Kínában, valamint Közép- és Kelet-Európában takarítják be.

Táplálkozási tények

Hajdina

A hajdina fő étrendi összetevője a szénhidrát. Fehérje, különböző ásványi anyagok és antioxidánsok is jelen vannak benne.

A hajdina tápértéke lényegesen magasabb, mint sok más gabonáé. A tápértékadatok 100 gramm nyers hajdina esetében a következők: energia 343 kalória, víz 10%, fehérje 13,3 g, szénhidrát 71,5 g, cukor 0 g, rost 10 g, zsír 3,4 g.

Szénhidrátok

A hajdina főleg szénhidrátokból áll, amelyek a főtt dara körülbelül 20 tömegszázalékát teszik ki. Ezek keményítő formájában vannak jelen, amely a növényekben a szénhidrátok elsődleges tárolási formája.

A hajdina a glikémiás indexen (GI) - amely azt méri, hogy egy étel milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet étkezés után - alacsony vagy közepes értéket ér el és nem okozhat egészségtelen kiugrásokat a vércukorszintben. A hajdinában található oldható szénhidrátok némelyike, mint például a fagopiritol és a D-chiro-inozitol, bizonyítottan segít mérsékelni a vércukorszint étkezés utáni emelkedését.

Rost

A hajdina tisztességes mennyiségű rostot tartalmaz, amelyet a szervezet nem tud megemészteni. Ez a tápanyag jót tesz a vastagbél egészségének.

A rost a főtt dara 2,7%-át teszi ki és főleg cellulózból és ligninből áll. A rostok a héjban koncentrálódnak, amely bevonja a darát. A héj a sötét hajdinalisztben marad meg, ami egyedi ízt ad neki. Ezenkívül a héj rezisztens keményítőt tartalmaz, amely ellenáll az emésztésnek, és így a rostok közé sorolható.

A rezisztens keményítőt a vastagbélben lévő bélbaktériumok erjesztik. Ezek a jótékony baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA), például butirátot termelnek. A butirát és más SCFA-k táplálékul szolgálnak a vastagbelét bélelő sejtek számára, javítják a bélrendszer egészségét és csökkentik a vastagbélrák kockázatát.

Fehérje

A hajdina kis mennyiségű fehérjét tartalmaz. A fehérje a főtt hajdinaliszt 3,4%-át teszi ki.

Kiegyensúlyozott aminosavprofilja miatt a hajdinában lévő fehérje nagyon jó minőségű. Különösen gazdag lizin és arginin aminosavakban.

E fehérjék emészthetősége azonban viszonylag alacsony az olyan antinutriensek miatt, mint a proteázgátlók és a tanninok.

Állatoknál a hajdinafehérje hatékonynak bizonyult a vér koleszterinszintjének csökkentésében, az epekőképződés elfojtásában és a vastagbélrák kockázatának csökkentésében.

Más álgabonákhoz hasonlóan a hajdina is gluténmentes, ezért gluténérzékenyek számára is alkalmas.

Vitaminok és ásványi anyagok

A hajdina ásványi anyagokban gazdagabb, mint sok közönséges gabonaféle, például a rizs, a búza és a kukorica. A hajdina azonban nem túl magas vitamintartalmú.

A két fő fajta közül a tatáriai hajdina általában több tápanyagot tartalmaz, mint a közönséges hajdina. A közönséges hajdinában a legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyagok a következők:

• Mangán: A teljes kiőrlésű gabonákban nagy mennyiségben megtalálható mangán elengedhetetlen az egészséges anyagcseréhez, a növekedéshez, a fejlődéshez és a szervezet antioxidáns védekezéséhez.
• Réz: A nyugati étrendből gyakran hiányzik, a réz azonban alapvető fontosságú nyomelem, amely kis mennyiségben fogyasztva jótékony hatással lehet a szív egészségére.
• Magnézium: Ha megfelelő mennyiségben van jelen az étrendben, ez az alapvető ásványi anyag csökkentheti a különböző krónikus betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát.
• Vas: Ennek a fontos ásványi anyagnak a hiánya vérszegénységhez vezet, egy olyan állapothoz, amelyet a vér csökkent oxigénszállító képessége jellemez.
• Foszfor: Ez az ásványi anyag alapvető szerepet játszik a testszövetek növekedésében és fenntartásában.

Más gabonafélékkel összehasonlítva a főtt hajdinalisztben lévő ásványi anyagok különösen jól felszívódnak. Ennek oka, hogy a hajdina viszonylag kevés fitinsavat tartalmaz, ami az ásványi anyagok felszívódását gátló, gabonafélékben és magvakban gyakran előforduló gátló tényező.

Egyéb növényi vegyületek

A hajdina gazdag különböző növényi antioxidáns vegyületekben, amelyek számos egészségügyi előnyéért felelősek. Valójában több antioxidánst biztosít, mint sok más gabonaféle, például az árpa, a zab, a búza és a rozs. A tatárföldi hajdina magasabb antioxidáns-tartalommal rendelkezik, mint a közönséges hajdina. Íme a hajdina néhány fő növényi vegyülete:

• • Rutin: A hajdina fő antioxidáns polifenolja, a rutin csökkentheti a rák kockázatát, javíthatja a gyulladást, a vérnyomást és a vérzsírprofilt.
• • Quercetin: A számos növényi élelmiszerben megtalálható kvercetin egy antioxidáns, amely sokféle kedvező egészségügyi hatással bírhat, többek között csökkentheti a rák és a szívbetegségek kockázatát.
• • Vitexin: Állatkísérletek szerint a vitexinnek számos egészségügyi előnye lehet. A túlzott bevitel azonban hozzájárulhat a pajzsmirigy megnagyobbodásához.
• • D-chiro-inozitol: Ez egy egyedülálló típusú oldható szénhidrát, amely csökkenti a vércukorszintet és előnyös lehet a cukorbetegség kezelésében. A hajdina ennek a növényi vegyületnek a leggazdagabb táplálékforrása.

A hajdina egészségügyi előnyei

A többi teljes kiőrlésű álgabonához hasonlóan a hajdina is számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik.

Javított vércukorszint-szabályozás

Idővel a magas vércukorszint különböző krónikus betegségekhez, például 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Ezért az étkezések utáni vércukorszint-emelkedés mérséklése fontos az egészség megőrzése szempontjából. Jó rostforrásként a hajdina alacsony vagy közepes GI-vel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő ember számára biztonságosan fogyasztható.

Sőt, a tanulmányok a hajdina fogyasztását a cukorbetegek alacsonyabb vércukorszintjével hozzák összefüggésbe. Ezt támasztja alá egy cukorbeteg patkányokon végzett vizsgálat, amelyben a hajdina koncentrátum 12-19%-kal csökkentette a vércukorszintet. Ez a hatás feltehetően az egyedülálló D-chiro-inozitol nevű vegyületnek köszönhető. A vizsgálatok szerint ez az oldható szénhidrát érzékenyebbé teszi a sejteket az inzulinra, arra a hormonra, amely a sejteket arra készteti, hogy cukrot vegyenek fel a vérből. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a hajdina egyes összetevői megakadályozzák vagy késleltetik az asztali cukor emésztését.

Összességében ezek a tulajdonságok a hajdinát egészséges választássá teszik a 2-es típusú cukorbetegek vagy azok számára, akik javítani szeretnék vércukorszintjük egyensúlyát.

A szív egészsége

A hajdina a szív egészségét is elősegítheti. Számos szívbarát vegyülettel büszkélkedhet, például rutinnal, magnéziummal, rézzel, rostokkal és bizonyos fehérjékkel. A gabonafélék és álgabonák közül a hajdina a leggazdagabb forrása a rutinnak, egy antioxidánsnak, amelynek számos előnye lehet.

A rutin csökkentheti a szívbetegségek kockázatát azáltal, hogy megakadályozza a vérrögök kialakulását, valamint csökkenti a gyulladást és a vérnyomást.

A hajdina javítja a vérzsírprofilját is. A rossz profil a szívbetegségek jól ismert kockázati tényezője.

Egy 850 kínai felnőtt bevonásával végzett vizsgálat a hajdina fogyasztását alacsonyabb vérnyomással és jobb vérzsírprofillal hozta összefüggésbe, beleértve az LDL (rossz) koleszterin alacsonyabb és a HDL (jó) koleszterin magasabb szintjét. Ezt a hatást feltehetően egy olyan fehérjetípus okozza, amely megköti a koleszterint az emésztőrendszerben, megakadályozva annak felszívódását a véráramba.

Potenciális hátrányok

Azon kívül, hogy egyeseknél allergiás reakciókat okoz, a hajdinának nincsenek ismert káros hatásai, ha mértékkel fogyasztják.

Hajdina allergia

A hajdinaallergia nagyobb valószínűséggel alakul ki azoknál, akik gyakran és nagy mennyiségben fogyasztanak hajdinát.

Az allergiás keresztreaktivitás néven ismert jelenség miatt ez az allergia gyakoribb azoknál, akik már allergiásak a latexre vagy a rizsre.

A tünetek közé tartozhatnak a bőrkiütések, duzzanatok, emésztési zavarok és - legrosszabb esetben - súlyos allergiás sokk.

Hajdina termékek